Ügyének tisztán sikerdíjas képviseletére is lehetőség van.
Ezesetben az ügyvédi munkadíj a biztosító által fizetett kártérítés előre meghatározott százalékában kerül meghatározásra, így Önnek ügyvédi költsége kizárólag sikeres igényérvényesítés esetén, közlekedési baleseti kártérítési ügyének lezárását követően merül fel.
Kevesen tudják, hogy mint személyi sérülést szenvedett gyalogos / motoros / kerékpáros / gépkocsi utasa vagy vezetője, kártérítési igénnyel élhetnek a balesetet okozóval szemben. A gépkocsikra kötött kötelező felelősség biztosítás az ilyen károkat is fedezi, tehát a gyakorlatban nem a károkozóval szemben nyújtjuk be a kártérítési igényt, hanem a kötelező felelősség biztosítója felé.
A közösségi közlekedést igénybe vevőket pedig nemcsak a közlekedési vállalat által kötött balesetbiztosítás védi, hanem az utasként elszenvedetett sérülésekre az adott jármű kötelező felelősségbiztosítása is fedezetet nyújt.
A közlekedési szabálysértési és büntetőügyek legfontosabb elhatárolási szempontjához hasonlóan kártérítési ügyben is a legfontosabb a személyi sérülés mértéke. A 8 napon túl gyógyuló legegyszerűbb sérülések elszenvedői (csonttörés) is számíthatnak kártérítésre. A maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okozó balesett elszenvedő sérültek akár havonta járó járadékot, vagy járadékjellegűen megállapított egyösszegű kártérítést is kaphatnak, bizonyos esetekben pedig az elhunyt sértett hozzátartozóinak jár ilyen kártérítés. Halálos baleset esetén ezen túlmenően a biztosító köteles megfizetni a temetéssel összefüggő költségeket is, ami a hozzátartozó elvesztésével összefüggő lelki teher mellett sajnos anyagilag is megterheli a családokat.
Közlekedési baleseti kártérítés esetén számos jogcímen elő lehet terjeszteni vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt. A kárigény függ a sérülés jellegétől, és a sérülés folytán kialakult következményektől. Jogszabály alapján a károkozó (ez esetben a biztosító) köteles megtéríteni a károsult tényleges kárát, elmaradt hasznát, és a kár enyhítésével járó indokolt költségeket, valamint nem vagyoni kárt.
A nem vagyoni kártérítés összegszerűsége terén mára már kialakult egy viszonylag egységes bírói gyakorlat. A bíróságok, és a biztosítók is a kár összegszerűségének megállapításakor általában figyelembe veszik a sérülés nagyságát, maradandó voltát, halálesetkor a halott életkorát, a hozzátartozói kapcsolat szorosságát.
Mint az élet más területein, itt is igaz, hogy amit nem kérünk, azt önként csak nagyon ritkán adják. Éppen ezért ha a kártérítési eljárás során Önnek már a kezdetektől szakszerű segítsége van, aki olyan dolgokra, és kártérítési tételekre is gondol, amelyekkel Ön esetleg nem számol, számottevően magasabb kártérítési összegre is számíthat, nem beszélve arról, hogy egy tapasztalt segítő a kárrendezési folyamatot is lényegesen meggyorsíthatja, hiszen tudja, hogy mit kell kérni, és ahhoz milyen iratokat kell benyújtani.
Hívjon bizalommal!
A biztosítók az előterjesztett kárigényhez képest teszik meg egyezségi ajánlatukat, amellyel a kárrendezési eljárás viszonylag gyorsan, és a hosszadalmas peres eljárás elkerülésével lezárható.
Egyezség hiányában egy mindenképpen hosszadalmas és költséges polgári peres eljárásban kell a kártérítési igényt érvényesítenie. Ezért Önnek elsődleges érdeke, hogy kárigénye megalapozott, és mindenre kiterjedő, reális, mégis a lehető legkörültekintőbb legyen.
Amennyiben a közlekedési balesetet okozó gépjármű üzembentartója nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, akkor a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) az általa kezelt garancia alapból (Kártalanítási Számla) téríti meg a károkat. Ha a baleseti kárt ismeretlen gépkocsi okozta, a MABISZ Kártalanítási Számla csak a személyi sérüléssel összefüggő károkat téríti meg, a gépkocsi kárt nem.
Amennyiben Magyarországon honos személynek külföldön EU-s telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, úgy a magyar károsult a kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja.